Fényigény
Vízigény
Télállóság
Növekedés
Alak
Virágzás
Hegyi mamutfenyő

Hegyi mamutfenyő

Sequoiadendron giganteum
Észak-Amerikában honos nagy termetű (35-50méter) fenyő, fiatal korban gyors növekedésű (100cm/év). Formája közepesen keskeny alapú kúp forma. Lombja pikkely levelű (leginkább thujára emlékeztet). Kérge vaskos, szivacsos, hosszanti irányban enyhén foszlik. Ami kiemelendő, hogy a párásabb, naposabb helyet igényli és a talaj tekintetében a savanyú kémhatású talajt kell biztosítani. Mind szoliterként, mind csoportban is ültethető. Nagyobb területet igényel.
Virginiai mocsáriciprus

Virginiai mocsáriciprus

Taxodium distichum
USA-ból származó nagy temetű (40 méter) lombhullató fenyő. Formája szélesebb kúp. Ágrendszere nem túl sűrű, de a termete miatt mély árnyékot adó fa. Gyors (80-100cm/év) növekedésű. Levele nagyon hasonlít a Metasequioa gliptostroboides-re, hasononló zöld színű év közben és őszre hasonlóan bebarnul. Kérge idős korban szürkés-barna, barázdált, a törzs alján pillérek alakulnak ki. Igényeit tekintve igényesebb, mint a Metasequioa gliptostroboides, vízes, magas talajvízes területre javasolt az ültetése. Ültetésnél savanyú talajt érdemes előkészíteni. Fiatal korában fagyérzékeny, ültetést követő pár év múlva teljesen télálló. Ültessük tópartra, patakpartra, magasan lévő talajvízes területre. Vízbe ültetve idősebb korára a fajtára jellemző léggyökerek alakulnak ki, mellyek igen látványosak.
Közönséges tiszafa

Közönséges tiszafa

Taxus baccata
Euróbában honos fenyőféle. A magassága elérheti a 18-20 métert is. Széles sűrű lombú fa. Mivel alapfajról van szó előfordulhat oszlopos szelektálódás is, de alapban a bokor formát jegyzik. A levele tűlevél, mélyzöld, mely az alapfaj esetében őszre vöröses színt vesz fel. Kétlaki növény, így csak a nőivarú egyedek hoznak piros bogyó termést. A tiszafáról az hír terjed, hogy mérgező, ez ugyan igaz (a piros magköpeny NEM), de ember esetében komoly mennyiséget kell ahhoz megenni (epe keserű), hogy bajunk legyen tőle. Kiválló növény. Tágtűrésű, hosszú életű. Régen a szárazság tűrése és kiválló nyeshetősége miatt kastélyparkokba és temetőkbe is használt növény volt. Manapság az alapfajt inkább sövénynek ültetik. Bár nem gyors növekedésű, mégis türelemmel és néhány év ráfordítással a legszebb sövényeket lehet tiszafából faragni. Inkább szárazabb talajra javasolt ültetni, a túlöntözést, vagy nagyon vízes talajt nem viseli jól. Edénybe, teraszra is alkalmazhatjuk.
Közönséges (arany) tiszafa

Közönséges (arany) tiszafa

Taxus baccata 'Aurea'
Az alapfajhoz hasonló, régebb óta ismert fajta. Magassága 4-6 méter. Lombozata sárga. Kissé lazább szerkezetű ágrendszerét metszéssel kivállóan lehet tömöríteni. Nőivarú, termést hoz. Sövénynek és nyírottan csoportba is ültethetjük más nyírott fenyők, tiszafák társaságában.