 |
Mi a különbség egy trópusi fa és egy hazai (kontinentális) fa keresztmetszete között? Hogyan számoljuk le egy ketté vágott fa életkorát? Mi történik akkor, ha egy drót hurkot a fa törzsén hagyok?
Ha keresztbe vágunk egy fásszárú növényt akkor kívülről befele haladva láthatjuk a külső élettelen bőrszövetet, mely maga a kéreg. Feladata a külső mechanikai védelem. A hideg és meleg elleni védelem. A kéreg a lombhullató fák esetében sokszor fajta jelleg, így rengeteg fánál kéreg alapján beazonosítható a fa (paracsík; paraszemölcs; fényes, sima kéreg; sárga, zöld, stb. színű, foszló kéreg, stb).
A kéreg után jön közvetlen a háncs rész (phloem), mely a szerves anyagok elszállításáért és raktározásáért felel. Élő szállító szövetekből álló rendszer, mellyek közvetlen kapcsolatban állnak egymással, így az anyagok a sejtfalakon (perforált) keresztül áramolnak, a levéltől egészen a növény belső részéig, így az anyagmozgás fentről jön lefele és befele.
Befele haladva a kambium következik, mely osztodó szövetként a növekedésért felel. A kambium veszi körbe az edénynyalábokat, különíti el őket egymástól.
A következő elem a víz és szervetlen tápanyag szállításáért felelős szíjács (fa rész: xylem) rész. Ezek az edénynyalábok többnyire elhalt szövetekből állnak, szívószál szerű csőrendszer. Szélesebb átmérőjűek, mint a háncs rész edénynyalábai. Erős tartószövet veszi ezeket körbe, mellyek a növény szilárdításában is részt vesznek (lignin). Az anyagmozgás lentről halad felfele, a gyökér szívó hatása nyomja fel a szervetlen anyagokat, vízet. A farész tavasszal -fajtól függően- nyárig nagyobb átmérővel bír, ilyenkor az anyagmozgás a növényben inkább felfele tart. Nyártól csökken az átmérő, mert a kialakult lombtömeg már erősen előállít, így a "kész" szervesanyag mozgása fentről befele és lefele halad.
A háncs és fa rész együttesen működik, bár kora tavasszal, lombtalan állapotban, inkább a farészben van anyagmozgás, míg tél elött a télre való felkészülés, raktározás miatt a háncsban van anyagmozgás. A mi éghajlatunkon az évgyűrű két részből (gyűrűből) áll. Az év első felében mindig vastagabb a gyűrű és világosabb, míg a második felében egy vékonyabb gyűrű alakul ki, mely sötétebb. Az évgyűrű számolásnál a világos és sötét gyűrű adja ki az egy évet. A trópusokon pont emiatt, mert egy évszak van, nincs évgyűrű, így ketté vágva a törzs teljesen homogén felületet ad. Minél északabbra megyünk (tajga fenyvesei) annál vékonyabbak az évgyűrűk, annál sűrűbbek, köszönhető a rövid vegetációs időnek és a hosszú télnek. Ezek a fák ezért keményebbek, nehezebbek, értékesebbek mint az azonos fajtájú társaik, mellyek délebbre vannak. A fentiek alapján az évgyűrűkből rengeteg dolog kikövetkeztethető, mennyire volt az adott év csapadékos, száraz, hideg, meleg de mikroszkópos vizsgálattal a légszennyezést is meg lehet mondani. A fatörzs növekedését a klimán és időjáráson kívül a fajta jelleg is meghatározza. A rövid életű fák gyorsabb növekedésűek (nyír, nyár, fűz...), így az évgyűrűik vastagabbak, a lassan fejlődő (tölgy, bükk) fákkal szemben.
A szíjácson belüli rész már teljesen élettelen. A növények tartó szerkezete, mellyet az elhalt és összenyomott szövetek alkotják (lignin, celulóz, gyanta, mézga...).
A fentieket figyelembe véve az élő része a fának mindig a külső sávjában van, így amennyiben egy drótot körbe tekerünk a fa kérgén, úgy a kéreg bele nő a drótba és az-az edénynyalábokat "vágja" ketté. Fiatal fák esetében a drót feletti rész teljesen elhalhat, így ellenőrizni kell, amikor fát kötözünk ki és amikor kezd szorossá válni a hurok, akkor kötözzük újra. Amennyiben természetvédő kedvünkben vagyunk, vagy csak meg akarunk óvni egy komolyabb fát az illegális, vagy nem kívánt kivágástól, úgy ácskapcsokat hosszanti irányba verve a fa törzsébe, a fát nem károsítva védhetjük.
|
