|
Gyakori kérdésként merül fel, hogy az adott növény évelő e vagy sem? Valójában mit is jelent ez a fogalom?
A rendszertani besorolás legnagyobb halmaza a törzs. A dísznövények esetében két törzs ami fontos, a nyitvatermők (fenyők), illetve a zárvatermők törzse. A zárvatermőkhöz tartoznak az egy és két szikű növények. A zárvatermőket szár alapján is két csoportra lehet osztani. Ezek pedig a lágy és fásszárú növények. A fászárúakhoz tartozik a fa, illetve cserjék széles világa, míg a lágyszárúakhoz az egy-kétnyári, és évelők. Az egy és két nyáriakat leszámítva, minden növény évelő, de mi kertészek az évelőt mint fogalmat más szerepben használjuk. Az évelő abban különbözik a fásszárúaktól, hogy a TALAJ ALATT telel át, gyökérrel, föld alatti raktározó szárral (gumó, rizóma), hagymával, míg a fásszárú (+fél fásszárú) növények a föld felett telenek át. Az évelők tehát minden tavasszal újra hajtanak, hoznak szárat, levelet, virágot és termést, tél elött (többnyire) elpusztul a talaj feletti hajtásuk, de a következő tavasszal újra hajtanak. Az egy és kétnyáriak életük teljes ciklusát egy év alatt élik meg, végül a tél beállta elött elpusztulnak. Vannak esetek, amikor egynyári ágyásban újra hajt az egynyári, ez általában az elhullajtott magnak, vagy az enyhe télnek köszönhető. Mert azt fontos megemlíteni, hogy a hazánkban használt egynyáriak jelentős része a mediteránból származik és alapjában hazájukban évelőként élnek, csak a mi teleinket nem viselik el.
Fontosabb évelő csoportok: a füvek, amikhez tartoznak a bambuszok; az ágyási és sziklakerti évelők; a tavaszi és őszi hagymások, gumósok; a mocsári és vízi növények.
|
